Grand Raid de La Réunion, egy legenda története

Október 15. és 18. között rendezik meg a Grand Raid de La Réunion 34. kiadását. Jóval az ultratrail divatja előtt ez a verseny már legendát írt az Intenzív Sziget kanyargós ösvényein. A terep, a hangulat és a légkör egyedülállóvá teszi: futók ezrei tűzik ki célul, sokan azonban előbb beletörik a bicskájukat, majd újra nekivágnak, hogy végül meghódítsák. Merüljünk el ennek a tengerentúli monumentumnak a történetében, amelyet minden trailfutónak legalább egyszer fel kell írnia a versenynaptárába.

A Grand Raid de La Réunion kétségkívül a világ egyik leglegendásabb ultratrail-eseménye. Öt versenyének sajátosságai, páratlan hangulata és nehézségi szintje különleges helyet biztosít neki a versenynaptárban. Közülük a legismertebb és legrettegettebb a Diagonale des Fous, amely a sziget déli részétől észak felé halad, kiadástól függően mintegy 100 mérföldön át. Idén 180 kilométert és 10 200 méter szintemelkedést írnak elő. A nehézségek ellenére ez továbbra is igazi ünnep.

A Cross du Mont Blanc ihlette esemény

Az esemény Jean-Jacques Mollaret, a chamonix-i hegyimentő csendőrség (PGHM) korábbi tagjának kezdeményezésére született. Miután több éve a szigeten élt, a Cross du Mont-Blanc mintájára 1988-ban létrehozta a Cross du Piton des Neiges versenyt, Réunion első hegyiversenyét.

Meggyőződve arról, hogy még tovább lehet menni, és a szigetet teljes hosszában át lehet szelni, barátaival, a GRR2 (R2-es hosszútávú túraútvonal) ösvényeinek bejárása után 1989-ben megszervezte a Marche des Cimes versenyt. Ez Réunion teljes átszelése volt: 500 futó teljesítette a 112 kilométert és az 5400 méter szintet. Egy évvel később a verseny új nevet kapott: Grande Traversée (126 km, 5000 m szint), és csaknem kétszer annyi futót vonzott. 1993-ban a verseny a Course de la Pleine Lune (129 km, 6600 m szint) nevet kapta, rajthoz pedig kevesebb mint 450-en álltak. 1994-ben megszületett a végleges elnevezés: Grand Raid (130 km, 6900 m szint). Egy újságíró ekkor nevezte el „Diagonale des fous”-nak, és a név örökre megmaradt, jól érzékeltetve a verseny embert próbáló nehézségét.

Ultrakemény és technikás pálya

Réunion terepe rendkívül sajátos, semmi köze például az UTMB Mont-Blanc gördülékeny útvonalaihoz. Az ösvényeket gyökerek, kövek, macskakövek és szabálytalan, földbe vagy sziklába vájt lépcsők tarkítják. Ezen a pályán gyakran mondják, hogy felfelé gyorsabban lehet haladni, mint lefelé. Ehhez jönnek a mikroklímák: mindössze 200 méter szintkülönbség alatt a fullasztó hőségből dermesztő hidegbe kerülhetünk, amelyet időnként sűrű köd szakít meg.

A változó körülmények alaposan próbára teszik a szervezetet, és nem csak az éles szintkülönbségek miatt. Szerencsére a pokoli verseny résztvevői hihetetlen, szavakkal nehezen leírható támogatást kapnak a helyiektől, akik az évek során Réunion örökségévé tették a Grand Raidet. Az ösvények minden zugában ott vannak a szurkolók, és biztatják a futókat, mintha a semmiből bukkannának elő.

Botok nélkül, nem kevés szenvedéssel

A győzelemhez, de már a célba éréshez is érdemes néhány óvintézkedést tenni. Mindenekelőtt meg kell küzdeni a nyomasztó, párás hőséggel, amely korlátozza a terhelést és lassabb tempóra kényszerít. Amint a katlanokba érünk, meredekebb és csúszósabb lesz a terep, ráadásul gyökerek, kövek és egyéb akadályok nehezítik a haladást, különösen a lejtőkön. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a réunion-i versenyeken a botok használata tilos az ösvények védelme érdekében. Ezt a felkészülés során is alapvető szempontként kell kezelni.

A gyorsításokat is érdemes gyakorolni, hogy ott, ahol a terep engedi, ismét futóüzemmódba tudjunk kapcsolni. Meredek, technikás és hosszú edzések hőségben: nagyjából ez a felkészülés receptje annak, aki túl akarja élni a Diagonale des Fous-t. A GR20 nyár közepén például kiváló felkészülés lehet, ahogy a Pireneusok vagy a Beaufortain emelkedői is. Ugyanez igaz a Caroux-hegység ösvényeire, amelyeket Antoine Guillon, a Grand Raid egyik meghatározó alakja, 2015-ös győztese és hétszeres dobogósa jól ismer.

A helyi uralomtól a nemzetközi sztárokig

A Grand Raid eredménylistája sokat elárul: a különleges verseny sokáig a helyi futók vadászterülete volt, akik otthonosan mozogtak a csapdákkal teli, jellegzetes terepen.

Gilles Trousselier (két győzelem), Jean Philippe Marie-Louise (négy győzelem), Patrick Maffre (három győzelem), Paul-Cléo Libelle (két győzelem), Richeville Esparon (két győzelem), Thierry Techer (két győzelem), Thierry Chambry és Pascal Parny (két győzelem) mind helyiek voltak, és a Diagonale des Fous első húsz kiadását uralták, mielőtt a modern trail „profijai” a 2000-es évek végén megérkeztek volna a szigetre.

Julien Chorier, Kilian Jornet, Benoît Girondel és François d’Haene is közéjük tartozik. Azóta Ludovic Pommeret, Aurélien Dunand-Pallaz, Benat Marmissolle, Mathieu Blanchard és Baptiste Chassagne is feliratkozott a győztesek közé.

A nőknél Corinne Favre, Karine Herry, Nathalie Mauclair, Andrea Huser, Emilie Lecomte, Jocelyne Pauly, Emilie Maroteaux, Manon Bohard, Blandine l’Hirondel, valamint az amerikai Katie Schide és Courtney Dauwalter sem tudta még elhomályosítani a réunion-iak szívében élő Marcelle Puy emlékét, a helyi ikont, aki ötször nyerte meg az eseményt.

Öt versenyformátum minden résztvevőnek

A Grand Raid de La Réunion ma öt versenyformátumból áll, így a legjobbaknak szánt nagy Diagonale mellett minden szint képviselői megtalálhatják a számításukat, a Mascareignes-től a Zembrocal Trail váltóján át a 2024-ben a programba került Métis Trailig.

Grand Raid: 180 km / 10 200 m szint

Útvonala szinte minden évben változik a szervezők elképzelései, illetve például ökológiai vagy közlekedési korlátozások miatt. Idén a Diag’ rajongói számára szinte traumát jelentett, hogy közlekedési okokból, különösen a Gueule Rouge-alagút környékén, kimaradt a Cilaos-katlan átszelése. A törzsvendégek számára ez jelentős változás. Salazie és Hell-Bourg mostantól a verseny központi pontjai közé tartozik, amely 2026-ban története leghosszabb útvonalával várja a mezőnyt.

A rettegett Coteau Kerveguen megmászása után a futók többé nem ereszkednek le Le Bloc és Cilaos felé. Keletnek fordulnak a Cap Anglais irányába, majd belevetik magukat a párás Salazie-katlanba.

Ezután a Plaine des Merles felé kapaszkodnak vissza, majd a Sentier Scouton keresztül belépnek a híres és vad Mafate-katlanba. Innen következik a hírhedt Montée du Maïdo (2000 m szint 13 km alatt), végül a megszokott zárószakasz Saint-Denis-ben, a Stade de la Redoute-ig, ahol a cél található.

Az útvonal részletesen

Trail de Bourbon: 106 km / 6200 m szint

A verseny neve a sziget mély történelméből ered. Az 1642-ben Bourbon-szigetnek elnevezett terület a gyarmatosítók, valamint a madagaszkári, indiai és kínai rabszolgák érkezésével a keveredés és a küzdelmek földjévé vált.

A Trail de Bourbon rajtja továbbra is Cilaosban van, az első legendás kilométerek pedig azonnal a Taïbit-hágó felé vezetnek. A Mafate-katlanban kissé módosul az útvonal: a Sentier Scoutról leereszkedve a futók a Plaque, Ilet à Bourse, Grand Place, La Roche Ancrée és Roche Plate érintésével jutnak el a Maïdo lábához, az Ilet Savannah frissítőállomásához, majd a Chemin des Anglais útvonalán át a La Redoute-i célba.

Mascareignes: 74 km / 3800 m szint

Hell-Bourgból indulva az útvonal a Sentier Scouton hagyja el a Salazie-katlant, majd leereszkedik a Mafate-katlanba. Ennek átszelése után a futók visszatérnek a partra, és a Saint-Denis-i Stade de la Redoute-ban kijelölt cél felé tartanak.

Zembrocal Trail: 160 km / 8460 m szint

A négyfős váltóban teljesített verseny csapatokban szeli át a szigetet, négy szakaszban (37 km / 35 km / 49 km / 39 km). Saint-Joseph településéről rajtolva a résztvevők ízelítőt kapnak a Diagonale des Fous kihívásából. A 2026-os útvonalból szintén kimarad a Cilaos-katlan átszelése, ezért a táv és a szintemelkedés is nő.

Métis Trail: 51 km / 2500 m szint

A 2024-ben elindított verseny célja, hogy az esemény minél többek számára elérhető legyen. A Saint-Paul és Saint-Denis közötti táv a sorsolással kiválasztott 700 indulónak ad ízelítőt a Grand Raidből, miközben történelmi és panorámás helyszíneken keresztül mutatja be Réunion lenyűgöző szigetét.

A Grand Raid 2026 versenyprogramja (helyi idő szerint)

Október 15., csütörtök, 17:00

A Zembrocal Trail rajtja (Saint-Joseph)

Október 15., csütörtök, 22:00

A Diagonale des Fous rajtja (Ravine Blanche, Saint-Pierre)

Október 16., péntek, 1:00

A Mascareignes rajtja (Hell-Bourg)

Október 16., péntek, 20:00

A Trail de Bourbon rajtja (Cilaos)

Október 17., szombat, 6:00

A Métis Trail rajtja (Saint-Paul)

A DIAGONALE DES FOUS DOBOGÓSAI

Év	Férfi győztes	Női győztes
1989–2025	Gilles Trousselier, Jean-Philippe Marie-Louise, Patrick Maffre, Paul-Cléo Libelle, Richeville Esparon, Thierry Techer, Thierry Chambry, Pascal Parny, Julien Chorier, Kilian Jornet, François D'Haene, Antoine Guillon, Benoît Girondel, Grégoire Curmer, Ludovic Pommeret, Benat Marmissolle, Aurélien Dunand-Pallaz, Mathieu Blanchard, Baptiste Chassagne	Marie Thérèse Maussion, Guylène Calpetard, Marie Annick Laudes, Mireille Sery, Régine Étienne, Marcelle Puy, Josiane Catois, Émilie Coulomb, Corinne Favre, Karine Herry, Emilie Lecomte, Nathalie Mauclair, Nuria Picas, Andrea Huser, Jocelyne Pauly, Sabrina Stanley, Emilie Maroteaux, Courtney Dauwalter, Katie Schide, Manon Bohard, Blandine L’Hirondel