Diagonale des Fous 2026: részletes elemzés a La Réunion legendás útvonaláról

A Grand Raid de La Réunion fő száma, a Diagonale des Fous a világ egyik legkeményebb, legvadabb és leglenyűgözőbb ultratrail-versenye. A 2026-os kiírásban ismét közel 181 kilométeres, embert próbáló útvonal vár a mezőnyre a sziget déli részétől és az Indiai-óceán partjától egészen a legendás Stade de La Redoute-ig. Végtelennek tűnő emelkedők, a vulkanikus sziklákon vezető rázós lejtők, kitett ösvények és fojtogató páratartalom: végigvezetünk a pályán szakaszról szakaszra.

1. A déli rajt: Saint-Pierre lelkesedésétől a magashegyi legelőkig (0. km ➔ 55,6. km)

Minden a Saint-Pierre tengerparti sétányán (Ravine Blanche / Place Salahin) kezdődik. A réunion-i közönség fergeteges biztatása közepette a mezőny a boulevard Hubert De Lisle-en halad a Terre Sainte negyedig. Ez a sík, jól futható kezdés széthúzza a fejlámpák kígyózó sorát, mielőtt a versenyzők nekivágnának az első emelkedőknek.

A chemin de la croix Jubilé után a táj hirtelen megváltozik: a terepfutók földutakon, cukornádültetvények között folytatják az utat. Az emelkedő a Domaine Vidotig (14. km, 649 m), az első nagy ellenőrző- és egészségügyi pontig tart. Innen a nyomvonal a sentier des Foulées de la Fraise ösvényén vezet tovább a Hauts felé, majd vízmosásokon és erdőkön keresztül éri el a Notre-Dame de la Paix-t (33,4. km, 1686 m).

A Grande Ferme meredek legelőinek átszelése és a Piton Sec megkerülése után, a Volcan ösvényein haladva a pálya eléri a Nez de Bœuf pihenőhelyét, majd leereszkedik a Chalet des Pâtres felé. A versenyzők ezután keresztezik az RN3-as utat, hogy eljussanak az éjszaka első stratégiai állomására, a Mare à Boue-hoz (55,6. km, 1604 m).

2. A sziget teteje és Salazie zöld birodalma (55,6. km ➔ 80,6. km)

A Mare à Boue-tól kezdve nincs több könnyű szakasz. A GRR2 hosszú, sokszor mélyen sáros emelkedőn vezeti a mezőnyt a Hauts színes fákkal teli erdején át a Coteau Kerveguenig (65,1. km, 2187 m). Innen az útvonal a verseny legmagasabb pontja felé tart: a Croisée Coteau Kerveguen / Caverne Dufourhoz (67,6. km), ahol a Piton des Neiges lábánál csaknem 2500 méteres magasságban járunk.

Ezután jön a rettegett átbillenés a hegy túloldalára:

Cap Anglais (70,5. km): technikás, alattomos és csúszós lejtő, ahol maximális koncentrációra van szükség.
Gîte de Bélouve (76,4. km, 1502 m): lélegzetelállító kilátás nyílik a Cirque de Salazie zöldellő sziklafalaira.
Hell-Bourg (80,6. km, 995 m): az útvonal első Base Vie állomása. A versenyzők itt vehetik fel az első leadott csomagjukat, meleg ételt kapnak, és igénybe vehetik az elengedhetetlen egészségügyi ellátást, mielőtt továbbindulnak a sziget vad belseje felé.

3. A pokol és a varázslat a Cirque de Mafate-ban (80,6. km ➔ 123,9. km)

Salazie-t a Bras Marron gyaloghídján és a Mare d'Affouches településrészen át elhagyva az útvonal eléri a Plaine des Merles-t (93,8. km). Ez a bejárata a legendás Cirque de Mafate-nak, amely csak gyalog vagy a levegőből közelíthető meg.

Mafate-ba a monumentális Sentier Scouton (96. km) át vezet az út. A versenyzők végigszáguldanak a GRR3-on, átkelnek a Bras Bémale-on, majd a „Deux Fesses” látványos gerincét követik, amelyet ma már korlát biztosít. Ezután ritka keménységű, hullámvasútra emlékeztető szakaszok sora következik:

Îlet à Bourse (104,4. km), a Bras d'Oussy gyaloghídján át.
Grand Place les Bas (107,8. km), majd meredek kapaszkodó Grand Place les Hauts felé.
Roche Ancrée (111,3. km): átkelés gázlón a Rivière des Galets folyón, majd kimerítő, szerpentinező emelkedő Roche Plate felé.
Roche Plate / Plateau Cerf (118,9. km).

Ebből a sűrű növényzettel benőtt csapdából kifelé vezető úton a pálya szörnyetege vár a versenyzőkre: a La Brèche után következik a Ti Col / Maïdo fala (122,4. km). Sziklafalon vezető, szinte függőleges emelkedő, amely 1200 méterről 2000 méter fölé visz.

4. A lejtők és az út a partvidék felé (123,9. km ➔ 155,1. km)

A Maïdótól (123,9. km) véget nem érő ereszkedés vezet a színesfás erdőkön át kifelé a hegyekből, egészen Sans Souci negyedéig, majd az Îlet Savannah-ig (140,5. km, a második Base Vie állomás).

Miután kiheverték a mafate-i megpróbáltatásokat, a terepfutók nekivágnak a Halte-Là-fennsíknak és a Chemin Ratinaud-nak (147,9. km). Itt található a Sentier de la Kalla, amely csúszós szikláiról és fullasztó jellegéről híres, mielőtt az útvonal La Possession városi részébe érkezik, a Place Festivalra (155,1. km).

5. Az utolsó hőstettek La Redoute felé (155,1. km ➔ 180,8. km)

Még kevesebb mint 30 kilométerrel a cél előtt sem kegyelmez a Grand Raid:

Le Chemin des Anglais (Chemin Crémont) (155,1. km ➔ 164,5. km): nagy, fárasztó és a napon átforrósodó vulkanikus kövekkel kirakott történelmi ösvény, amely a tenger fölött vezet egészen La Grande Chaloupe-ig.
Saint-Bernard és La Montagne (169. km): egyenletes kapaszkodó az aljnövényzeten és ösvényeken át a Colorado felé (173,8. km, 682 m), az utolsó nagy ellenőrzőpontig.
Les Rampes de la Montagne és Belvédère de la Vigie (177,8. km): a versenyzők megkezdik a meredek, technikás végső lejtmenetet, amely egyenesen Réunion fővárosa felé zuhan.

A cél: Stade de La Redoute (180,8. km)

Több tucatnyi órányi erőfeszítés, fájdalom és ámulat után a megkönnyebbülés a Saint-Denis-i stadion műanyag borítású pályájának végén vár. A befutó ezzel megszilárdítja a „Survivant”, vagyis a túlélő státuszát a Diagonale des Fous-on.